Társkereső Budapest

"Az Élet koronája te vagy Szerelem! (Goethe)"

Érzelmi beállítottságú, természet, színház és állatszerető, ember vagyok. Kedvelem a romantikát (kézen fogva, összebújva sétálni, csavarogni, ) jókat nevetni, bolondozni, bohóckodni, zenét hallgatni. Szeretem akár csendben "csak" élvezni a másik társaságát. Barátságos, néha rapszodikus, egyébként csendes, de néha kiállhatatlan, menthetetlenül romantikus, és érzelemdús, empatikus, érzékeny mégis nyughatatlan ember vagyok.
Sokoldalú, de nem kétszínű. Bátor vagyok és nem hülye. Néha idegesítő, de talán kibírható. Titokzatos, de mégis kiismerhető. Egyedi vagyok, belőlem csak egy van. Keresem a lelki társam!

Fotóim mindig frissek nagyjából a valóságot látod.

Dohányzom, és dolgozom!

65-73 közötti "Kalandvágyó" a másikat előbb megismerni akaró, érzelmi beállítottságú, természet és állatszerető, ember érdekel. Aki hajlandó kimozdulni a komfortzónájából, felállni a fotelból, gyalogolni, utazgatni az országban.
Szeresse a természetet, állatokat, a romantikát, a könnyűzenét. Aki tisztel, nem át ver, nem hazudik, nyitott ember, nem iszik, legfeljebb alkalmanként. Nem baj, ha dohányzik. Aki felvállalja magát és nem sok éves a profilképe. Aki tudja, mi az, hogy előbb meg kell ismerni a másikat, hogy érzelmek keletkezzenek, és akarjuk egymást.

Barátkozni, ismerkedni vagyok itt egyenlőre. Kizárólag függetlenek érdekelnek! Emberi kapcsolatot, talán barátságot keresek, amiből bármi kialakulhat, ha megismerjük egymást, és kölcsönös a szimpátia, és a kémia.

Olyan embert, akivel jókat lehet beszélgetni, sőt akár vitatkozni is, aki megnevettet, aki megadja a tiszteletet, és akivel lehet kirándulni, (erdő, mező, városok, kastélyok, vízpartok...) színházba, koncertre menni, értelmes közös programokat szervezni hétvégenként. A többi majd kialakul, vagy nem. Nem baj, ha kicsit csibészes a mosolyod, és kellemes "baba" arcod van. Fotóim mindig frissek nagyjából a valóságot látod.

Csak független ember érdekel. A többi majd kialakul..

Tudom "udvarolni" nagyon strapás, de a cél szentesíti az eszközt, szokták mondani.

"Álmodunk. Néha félünk, máskor szárnyalunk.
És olykor csak a pillanatra várunk hogy akit keresünk, megtaláljon!
S belépünk vágyaink kapuján, át álmaink birodalmán".