Klara72 évesNemrég online
Mosonmagyaróvár
Mottóm
Klara még nem írta le, hogy mi a mottója. Kérdezd meg!
Magamról
Szeretek sétálni, beszélgetni és romantikázni. Szeretem az életet az összes kihívásával együtt. Szeretem a tisztaságot. Magabisztos, törődő vagyok. A sok csalódás erősebbé és bölcsebbé tett. Imádom megélni a pillanatot, hisz nagyon hamar elillan. Ha két ember igazán vonzódik, és szereti egymást, megtalálják a módját, hogy együtt legyenek életük végéig, amire vágyom egy társ akivel leélhetem az életemet. Szeretek ismerkedni. Lelki társat keresem. A mozgás lételemem. Őszinte vagyok akkor is ha fáj, megbízható, pontos, szeretem a rendet magam kőrül, de utálok pakolni más után. Szeretek új embereket megismerni és új dolgokat tanulni. Konzervatív értékrendű, kreatív, következetes. Én is keresem az igazi társat, de mindenben benne vagyok.
Jellemzőim és érdeklődéseim
Jellemzőim
- Alkalmazkodó
- Barátságos
Adataim
Külsőm
Hátterem
Családi helyzetem
Szokásaim
Kedvenceim
- Sportok:
- Kirandulas , Tengerpart
- Zenék:
- régi slágerek, operett
- Filmek:
- régi magyar filmek
- Könyvek:
- szerelmes, és verses könyvek
- TV sorozatok:
- Nincs
- Helyek:
- gyógyfürdők, és szent helyek
- Ételek:
- igazi magyar ételek
- Egyéb:
- tengerpart,
Kedvenc szerelmes idézetem
Sohasem vallottam neki szerelmet szavakkal, de ha a pillantások beszélni tudnak, a sült bolond is kitalálhatta, hogy fülig szerelmes vagyok. Végre megértett és viszonozta pillantásomat - minden pillantások legédesebbikével. Mit tettem azonban én? Szégyenkezve vallom be, hogy fagyosan magamba húzódtam, mint egy csiga. Minden pillantására hidegebb lettem, és beljebb húzódtam csigaházamba, úgyhogy szegény kis ártatlan maga sem tudta végül, nem káprázott-e a szeme, és mert képzelt tévedése zavarba ejtette, igyekezett anyját távozásra rábeszélni. Szeszélyes viselkedésemmel szívtelen kalandor hírébe keveredtem: én tudom csak milyen méltatlanul.— Emily Bronte
Nem mozdulok, csodálkozom. Furcsa, szelíd közelsége átitat. Nem szól, nem tesz semmit. Szeret. Nézem a szemét a félhomályban. Nézem a szemét, míg simogatom, nézem, amikor a száját csókolom. Látom, hogy éber, már-már riadt figyelme lassan eltompul, feloldódik a hihetetlen kékségben. Tekintete végre elhomályosul, szemhéja lezáródik. A nő valahára elveszti a fejét, megszabadul önmagától, de nem tőlem.— Vavyan Fable
Ismerned kell valakit ahhoz, hogy szerelmes lehess belé.— Cassandra Clare
