Solti társkereső

Nincs itt varázsmondat, bűbáj, ráolvasás. Én nem tudok hódító, megnyerő mondatokat.
Talán,. réges régen 30-40 évvel ezelőtt lehettem daliás herceg, hófehér lovon acélos pajzzsal, ki hajnali kelő nap fényénél küzd sárkánnyal az egek s földek urával, szíve választottjáért.
Ez ma már urban legenda
Nagyapó lettem, lovam kimúlt, pajzsomon tyúkok ülnek, a sárkánnyal borozunk, a királylányból sárkány lett.
Hogy miért nincs valakim?
Mert nem Valakit keresek.
Mert a Valaki Bárki lehet, aki kedveset szól, megölel, lehet vele sétálni, nevetni, kirándulni és szeretkezni, a Valaki éli az életét, időt tölt velem, aztán továbbmegy. Valakije Mindenkinek lehet.
Mert a Valakire sohasem kell várni, az jöhet ma, tegnap, holnap, vagy akármikor.
Nem a napjaimhoz, a perceimhez, hanem a sorsomhoz keresek egy másik sorsot.
A sors-társ az más.
Az akkor jön, mikor pontban jönnie kell.

Aki esendő, néha kétségbeesett, sokszor kiállhatatlan fúria, nem mindig akar szeretkezni, félelmei-démonai vannak, aki reggel felismerhetetlen, aki megbánt, gyötör, olykor fájdalmat okoz, egyszóval emberi. Őszinte magához és esetleg hozzám is. Tudom, hogy itt a tökéletes trendi mainstream istennők, között kicsi az esélyem Őt megtalálni, de háthaaaaaaaa :) :) Az életigenlést, stabilitást, biztonságot, problémamegoldást, és más mentális mankókat biztosítom önmagamnak, ezekhez nem kell társ, pár, stb… azt keresem akivel többek lehetünk nap-nap után, és már szereti önmagát.