István61 éves

Nekem nem egy hangos, feltűnő Nő való, hanem egy olyan, akinek a csendjében is van melegség.
Aki nem szavakkal bizonyít, hanem a jelenlétével.
Aki tud hallgatni, amikor arra van szükség, és tud nevetni, amikor az élet megkívánja.

Egy olyan nőt, aki megérzi, ha fáradt vagyok, és nem kérdez sokat, csak odatesz elém egy csésze kávét, és rám mosolyog.
Aki mellett nem kell erősnek tettetnem magam, mert ő tudja, hogy a nyugodt erő bennem van – és pont ezért szeret.

Ő lesz az, aki nem akar uralkodni, csak tartozni valakihez igazán.
Nem akar megváltoztatni, mert pont azt a férfit fogja szeretni, aki Én vagy – a csendes pillanataimmal, az érett gondolataimmal, a biztonságot adó jelenlétemmel együtt.

Velem az élet nem egy hullámvasút lenne, hanem egy biztos kikötő, ahová mindig jó hazatérni. ️
És ő lesz az, aki ezt érzi, amikor rám néz:
„Végre valaki, akiben meg lehet pihenni. ” ️

István még nem írta le, hogy mi a mottója. Kérdezd meg!

Halak férfi vagyok. Rendezett, nyugodt életet élek – van házam, autóm, stabil munkám, és mindaz, amit az ember az évek során felépít magának. De rájöttem, hogy mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani. Nem vágyom tökéletesre, nem keresek mesébe illőt – csak egy őszinte, kedves nőt, akivel lehet nevetni, hallgatni, és néha elmerülni a csendben.

Szeretem, ha valaki önmaga – nem kell semmi több, csak az a kis kisugárzás, amitől megmozdul bennem valami. A mágnes, ami vonz, nem a külsőben van, hanem abban a pillantásban, ami megfog, és nem enged.

Lehet, hogy nem ígérek csodákat, de egy dolgot biztosan: velem mindig őszinte szívre és nyugodt társra találsz. Ha te is hiszel abban, hogy két ember találkozása nem véletlen… akkor talán most pont ezért olvasod ezeket a sorokat. ”