Laszló
Fegyvernek
Kit keresek?
Laszló még nem írta le, hogy milyen társat keres. Kérdezd meg!
Mottóm
Laszló még nem írta le, hogy mi a mottója. Kérdezd meg!
Magamról
Olyan típusú ember vagyok, aki meglátja az élet apró örömeit és csodáit. Megpróbálom mindenben és mindenkiben a pozitívat látni. Nem mondom, néha engem is megérint a magány hűvös szele, de hamar túl tudok lendülni a nehézségeken.
Hagyományos értékrendet képviselek, azon az elven vagyok, hogy a két fél egyenrangú és kölcsönös őszinteségen és tiszteleten alapszik a kapcsolat. Ha valami elromlik nem kidobni kell, hanem megjavítani! Ehhez viszont nagyon fontos a kommunikáció "tudománya", ami sajnos elég hanyatlóban van, ahogy mostanában tapasztalom.
Szeretek társalogni intelligens emberekkel. Még egy kulturált vitát is tudok élvezni. (Félreértés ne essék nem veszekedést, hanem vitát! Nagy különbség! Sokan összetévesztik. ).
Saját magam is értelmes embernek gondolom, ezért borzalmasan ki tudok akadni egy buta, együgyű embertől. Messzire próbálom őket elkerülni.
Olyan társat keresek, akivel meg tudom élni az életet! Tudjak jókat nevetni vele, kirándulni, új élményeket szerezni vagy csak hideg napokon betakarózva könyvet olvasni.
Hiszem és remélem, hogy mindenki megtalálhatja a számára megfelelő társat, csak nyitott szemmel és szívvel kell járni. Én is erre vágyom!
Minden embernek vannak hibái, én sem a tökéletest keresem, hisz olyan nincs. Én is rendelkezem nem egy hibával, de úgy gondolom, ha valaki megismer engem, akkor kellemeset fog csalódni.
Ha felkeltettem az érdeklődésedet, akkor írj bátran, mindenkit megtisztelek a válasszal! Cserébe én is ugyan ezt várom
Adataim
Külsőm
Hátterem
Családi helyzetem
Szokásaim
Kedvenceim
- Sportok:
- Bicajozas
- Zenék:
- Az nincs
- Filmek:
- Az sem
Kedvenc szerelmes idézetem
Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs.— Francois de La Rochefoucauld
Kétszemélyes birodalom:
kicsi, nem nagyobb, mint egy dupla ágy,
bármi külső agresszióra a birodalom visszavág.— Honeybeast
Ha egyszer már meglátta a szerelem árnyékát, ha egyszer már megérintette annak a gyötrő és megvalósíthatatlan reménynek a sejtelme, hogy élete, lelke, teste összeforrhat egy másik lény életével, lelkével, testével, hogy feloldódhat benne, és magába olvaszthatja, ha egyszer már megérezte ennek a szóval ki nem mondható lelkiállapotnak a lehetőségét, akkor be is teljesül magán, ha előbb nem, később.— Guy de Maupassant
