Én lélegzek benned, élsz bennem, te bátor, vagyunk mi egymásnak fölvirágzott sátor. (...) Szerelem, arannyal befújt hársfa-teknő, rengess minket, födj be tüzes bárányfelhő! Nagy László
Lángokat lehelsz a télbe, selyemben kiállsz a szélbe, havas melled ormosodik, szemem érte kormosodik. Becsületed romló pénz lett, s gyönyörű vagy, mint az ének. Nagy László