Müller Péter szerelmes idézetek

Maga a szeretet nem egyéb, mint hogy valakit mélyen érzünk, mélyen belelátunk a szemei mögé, a lelkébe, és bármilyen külső mögött felismerjük, hogy "Ő az!". Érezzük a gondolatait, és gondoljuk az érzéseit. Müller Péter
A szerelem sokkal bonyolultabb, vágyból, káprázatból, pózból, menekülésből, önzésből, érzéki vonzalomból és lelki sóvárgásból szőtt állapot, bálványimádáshoz hasonló pogány szenvedély, melyben az ember megváltását a másiktól várja, s ha ez nem teljesül, öngyilkosságba is sodorhatja. Müller Péter
Azt mondják: "eszme"... meg "szerencse"... Hazugság! A szerelem... csak a szerelem csinál mindent ebben a zavaros életben! A többit az ember találta ki, de a szerelmet... az Isten! Müller Péter
A szerelem egyetemes, itt csak lélek áll lélek előtt. Müller Péter
Senki nem mondhatja meg, kit szeressek. Még én se utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahová akaratom fölér - ez a lelkemnek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhatnak bele semmibe. A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar. Müller Péter
Ellentétben a közfelfogással, a szerelem nem olyasvalami, amibe tehetetlenül "beleesünk". Nem "ránk szakad". Mindig van egy semleges pont, ahol az ember engedélyt ad magának arra, hogy szeressen vagy ne szeressen. Ez a pillanat, amikor még dönthetünk. Müller Péter
Pompás helyet készítettél nekem a szívedben!... De én nem akarok ott lakni! Mert ez egy trónus. Nagyon magasan áll. Én meg ott szeretnék lakni benned. Müller Péter
Áldozat nélkül nincs megvalósulás. Ami az életünkben szép és nagyszerű, az mind önfeledt örömmel indult az útjára, olyasféle lelki élménnyel, mely érzéki szinten az ölelés testi kéjéhez hasonlatos - de csak komoly áldozattal és szenvedéssel tud "világra" jönni. Áldozatot az ember mindig valakiért vagy valamiért hoz, amibe, vagy akibe "szerelmes"! Müller Péter
Ha valóban megszeretlek, s te megszeretsz engem: egyikünk sem lesz többé az, aki volt. Müller Péter
Lehet, hogy később kiábrándulunk, és rájövünk, hogy mégsem ő az igazi - de amíg szeretünk, addig a pár napig vagy hónapig, bizonyosak vagyunk benne, hogy "Ő az!" A szerelem élménye ezt az érzést szabadítja föl mindannyiunk lelke mélyéről: Nem vagyok többé félbetépve! Megtaláltam a lelkem másik felét! Müller Péter
A szerelem láng, a szeretet parázs. Az egyik lobogva lángol, a másik hosszan, tartósan melegít. Müller Péter
A szerelemhez nem elég egy tüzelő szuka és egy kan egér!... Ahhoz egy Király kell és egy Királynő!... Két szabad ember!... Két "magam ura" ember!... Nem sóvárgás, vonítás!... Van benne az is, de nem az a lényeg!... A lényeg, hogy nem elvesztek, hanem kiteljesedtek benne!... És az érzésnek nem a szolgái, hanem az urai maradtok! Müller Péter
Belehalni valamibe, főleg a szerelembe, csakis hősök tudtak. Müller Péter
Bármennyire is külön dobol a magánszívünk, mégis "együtt vagyunk". Vagyis itt lakik az igazi szeretet. Bár a szívünk külön ver, de az életünk közös. A te szíved és az én szívem lehet, hogy más ütemben ver, de a Teremtőnk közös. Ugyanaz a "dobosunk". Müller Péter
A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek". Müller Péter
Kibe vagy szerelmes? Akiben az álmod és a valóság valami rejtélyes okból egybeesik. S addig tart, míg így van. Müller Péter
Mi a különbség a szeretet és a szerelem között? Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül. Ez csak a szerelemben van. Müller Péter
A két szerelmes egymás szemébe mered, senki mást nem néznek, látó, vak tekintettel. Csak Őt, a másikat nézi mindkettő - s közben nem veszik észre, hogy körülöttük lángol a világ, melyet ők gyújtottak fel. Müller Péter
A szerelem az életünk főszava - s ezért benne van minden emberben. Aki nem szerelmes, az is szerelmes, csak nem tud róla. Müller Péter
Merj szeretni. A szüntelen önvédelmedet fel kell adni. Le kell vetni a páncélodat, és ami alatta van, mindent - egészen a bőrödig. Aki szeret, bizonyos értelemben védtelenné válik. Ezért nem merünk szeretni. Félünk, hogy kiszolgáltatjuk magunkat, hogy visszaélnek velünk. Vissza is élnek. Nem egyszer. Százszor. És mégis: nyitni kell. Nyitni azonban csak erős ember képes! Akinek nincs félnivalója. Szeretni bárkit csakis erőből lehet, sohasem gyengeségből. Szeretni csakis az erős ember tud. Müller Péter