Zoltán55 éves
Kassa (Szlovákia)
Kit keresek?
Zoltán még nem írta le, hogy milyen társat keres. Kérdezd meg!
Mottóm
Zoltán még nem írta le, hogy mi a mottója. Kérdezd meg!
Magamról
Pillanatnyilag a szokásosnál kíváncsibb természetű vagyok. Azért jöttem az oldalra hogy megismerjek másokat, egy kis beszélgetésből nem lehet baj, a többit meg majd meglátjuk. Szabadidőmben szeretek túrázni és utazni. Vicces és egyben komoly is tudok lenni ha a helyzet kívánja. Odafigyelek magamra, a környezetemre. Vidám természetű vagyok és hirtelen haragú, amit aztán később megbánok. Szeretek sétálni túrázni, ha van alkalmam akkor utazni is. Komolyan gondolom a társkeresést. Azért regisztráltam ide, mert hátha megtaláljuk egymást, megtalálom a másik felemet. Egy nyugodt, barátságos, vicces, néha komolytalan, de általában komoly ember vagyok. Vicces viszont kapcsolatban hűséges komoly vagyok. Szerintem egy elég normális ember vagyok. Arra van szükségem, hogy valakivel megértsük egymást és legalább az alap dolgokban egyezzen az életszemléletünk. Szeretem, ha szeretnek. Egészséges életmódra törekszem. Az életemet saját erkölcsi és morális értékrendem szerint élem, és ezekről nem mondok le anyagi sem egyéb haszonért sem.
Adataim
Hátterem
Kedvenc szerelmes idézetem
Az életben nemcsak szerelem, de barátság is születhet első látásra.— Guillaume Musso
A szerelemnek ahhoz, hogy tartós legyen, bizalommá, megbecsüléssé is kell válnia, azaz szert kell tennie a barátság egyes jellemzőire. A barátságból támadó szerelem már megtett egy darabot ezen az úton. Ismerjük a barátunkat, korlátaival, erényeivel egyetemben. A legfontosabb az, hogy bízunk benne, bízunk a hűségében. Ha nem így volna, nem válhatott volna a barátunkká.— Francesco Alberoni
Pár napra újra igazán egymáséi voltunk, összetartoztunk. Én hiába érzem úgy, hogy ő az én emberem, és ő néha még úgy is viselkedik, mintha az lenne, de újra meg újra szembesülök vele, hogy ez így nem igaz. Meddig megy még ez a libikókajáték? Nekem az a természetes, hogy vele vagyok, hogy vele mindent meg tudok beszélni, mint ahogy természetes, ahogy a saját arcom látom a tükörben. — Adamkó Fanni
